Nyugtaadat-szolgáltatás és pénztárgép — kérdések és válaszok

Aki nyugtát állít ki, annak a nyugtákról is adatot kell szolgáltatnia a NAV-nak: napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban, a kiállítást követő 3 naptári napon belül. Ez a nyugtára hozza azt, ami a számlánál 2020 óta megvan. Új bizonylattípust vagy új eszközt nem kell hozzá bevezetni.

Nem. Az Áfa tv. 173. §-a szerint a nyugtán négy adatnak kell szerepelnie: a kibocsátás kelte, a sorszám, a kibocsátó adószáma, neve és címe, valamint az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték. Megnevezés, mennyiség és ÁFA-bontás nincs köztük — sokan ezért csak az összeget írják a nyugtára, és az így is szabályos bizonylat. (Az adómértéket a nyugtázó rendszerednek attól még tudnia kell, mert a napi adatszolgáltatás adómérték szerinti bontásban kéri az összegeket.)

A Quillyben a belépő képernyő tetején van egy numpad: beütöd az összeget, és a nyugta a következő koppintásra elkészül — a gomb felirata kimondja az összeget, ez a megerősítés. Kiállítás után a pad a helyén marad és kiürül, kiírja az elkészült sorszámot, tehát sorban lehet nyugtázni. Ha ugyanaz a néhány tétel megy fix áron, arra a gyorsnyugta-lapkák valók; a vevő e-mailjéhez, a QR-átadáshoz és a kártyás fizetéshez a tervezet-kártya visz tovább.

Arra, aki kézi (nyomdai) nyugtatömbből vagy számítógéppel, nyugtázó programmal állít ki nyugtát. Aki online pénztárgépet vagy e-pénztárgépet használ, annál az adatszolgáltatás a gépen keresztül magától megtörténik, így őt ez a kötelezettség nem érinti.

A pénztárgép-használati kötelezettség tevékenységi körhöz kötött, nem az árbevételhez: a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet melléklete sorolja fel az érintett köröket TEÁOR szerint. A kiskereskedelem és a vendéglátás jellemzően rajta van, számos szolgáltatás nem.

A nyugtaadat-szolgáltatás ezt a listát nem módosítja — aki eddig nem volt köteles, ezután sem lesz. Ha szolgáltatás mellett terméket is árulsz, a termékárusítást külön kell megnézni. A saját tevékenységi köreidre a könyvelőd vagy a NAV tud pontos választ adni.

A nyugtaadat-szolgáltatás miatt nem: az online pénztárgép magától továbbítja az adatot a NAV-nak. Az online pénztárgépek e-pénztárgépre váltása külön, hosszabb átmenet — erre a sajtóban 2028-as véghatáridő szerepel.

Mert az az összekötés a számlákról szól. Az Online Számla rendszerbe a kiállított számlák adata megy be, tételesen, azonnal — a nyugta viszont másik bizonylattípus, és eddig egyáltalán nem tartozott adatszolgáltatás alá. Ezért nem „lát mindent" a NAV: nem is látott.

2026. szeptember 1-jétől ez változik, de nem a számlás csatornán: a nyugtákról napi összesítés megy (adómérték szerinti bontásban, 3 naptári napon belül), nem nyugtánkénti tételes adat. Ugyanaz a technikai felhasználó használható hozzá, de a beküldés külön interfészen történik.

Aki online pénztárgéppel nyugtáz, annak ezzel nincs dolga: a gép magától továbbítja az adatot. Az adatszolgáltatás a kézi és a számítógéppel előállított nyugtákra vonatkozik.

Nem. Az adatszolgáltatás a kiállított nyugtákról szól. A számláidról a NAV eddig is kapott adatot az Online Számla rendszeren keresztül, tételesen — ez nem változik. Ha viszont akár egyetlen nyugtát is kiállítasz, arról a napról adatot kell szolgáltatni.

A pénztárgép-kötelezettség tevékenységhez kötött, nem az árbevételhez: a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. melléklete sorolja fel TEÁOR szerint az érintett köröket. A fodrászat és a szépségápolás nincs rajta — aki kizárólag ezt a szolgáltatást végzi, nem kötelezett pénztárgép használatára.

Két dolog viszont átbillenti, és pont egy szalonban áll elő mindkettő. Az egyik a termékárusítás: ha sampont, kozmetikumot vagy bármilyen terméket is eladsz, az már kiskereskedelem, ami a listán van — arra a tevékenységre kell pénztárgép. A másik a masszázs, a szolárium és a szauna: a fizikai közérzetet javító szolgáltatás 2017 óta a kötelezettek között van, tehát a fodrászattól eltérő megítélés alá esik. Ugyanígy dönt a melléklet az oktatásról, a javító szolgáltatásokról vagy a takarításról is — nem az számít, hogy „szolgáltatás-e".

A saját tevékenységi köreidre a könyvelőd vagy a NAV tud pontos választ adni; a lista a rendelet mellékletében van, és a te TEÁOR-jaidhoz kell hozzámérni.

A nyugtaadás ettől független. Akár pénztárgép-köteles vagy, akár nem, a nyugtát ki kell adnod — és 2026. szeptember 1-től a nyugtákról adatot is kell szolgáltatni. Ha nem vagy köteles, ehhez nem kell gépet venned: elég egy nyugtázó program.

Nem. A szeptember 1-i kötelezettség adatszolgáltatásra szól, nem eszközvásárlásra. Ha eddig sem voltál pénztárgép-használatra kötelezett, ezután sem leszel: a nyugtát adhatod kézi tömbből vagy szoftverből, csak az adatot kell beküldeni.

Nincs ilyen átállás: a nyugta marad nyugta. Ami 2026. szeptember 1-től új, az az adatszolgáltatás a kiállított nyugtákról — napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban, a kiállítást követő 3 naptári napon belül. Aki eddig nem volt pénztárgép-köteles, ezután sem lesz, tehát eszközt nem kell vásárolni hozzá.

A december 31. nem az átállás új dátuma, hanem a türelmi idő vége: a kötelezettség szeptember 1-jén már fennáll, a NAV tájékoztatása szerint viszont eddig nem bírságol az átállás miatt.

Valószínűleg két külön hír keveredik össze: a nyugtaadat-szolgáltatás (szeptember 1., türelmi idő az év végéig) és az online pénztárgépek e-pénztárgépre váltása, ami hosszabb átmenet — a sajtóban 2028-as véghatáridő szerepel, és ehhez most nincs teendő.

Az e-nyugta jogi értelemben külön bizonylattípus: kizárólag engedélyezett e-pénztárgép állíthatja ki, valós időben a NAV Nyugtatárába kerül, és a vevő onnan (például a NAV alkalmazásából) éri el.

A számítógéppel előállított nyugta hagyományos nyugta marad — akkor is, ha PDF-ben, e-mailben adod át —, ezért kell róla napi adatot szolgáltatni.

Akkor lehet jó választás, ha sok, kis összegű készpénzes eladásod van a pult mögött, vagy ha egyébként pénztárgép-köteles vagy. Ha napi néhány nyugtát adsz szolgáltatásra, egy nyugtázó szoftver egyszerűbb és költséghatékonyabb — és ugyanúgy teljesíti a kötelezettséget.

Attól függ, mit adsz ki. A NAV ePénztárgép e-pénztárgép, nem számlázóprogram: ingyenes, telefonon fut, és annak szól, aki a tevékenységéhez nem köteles online pénztárgépet használni. Három dolgot érdemes tudni róla, mielőtt választasz.

Üzembe kell helyezni. Nem elég letölteni: a KOBAK-ban üzembe helyezési kódot kérsz, regisztrálod az eszközt, majd QR-kóddal párosítod a telefonoddal. Onnantól e-pénztárgépet üzemeltetsz, a hozzá tartozó szabályokkal.

A papírhoz nyomtató kell. Az e-nyugta alapból elektronikus, a vevő viszont kérheti papíron — és akkor adnod kell. Ehhez Bluetooth-os nyugtanyomtató kell; a NAV külön tájékoztatót adott ki arról, milyet érdemes venni (Bluetooth 4.0/BLE, ESC/POS parancskészlet, PNG-nyomtatás).

Nyugtát ad, számlát nem. Ha a vevőd számlát kér — céges vásárlónál ez a rendes menet —, ahhoz külön számlázó kell. Így két rendszert vezetsz, és két helyen keresed a bizonylataidat.

Ha csak nyugtát adsz, van nyomtatód, és nem zavar az üzembe helyezés, jó választás lehet. A Quillyben a nyugta és a számla ugyanaz a felület, a napi NAV-adatszolgáltatás magától megy, és nem kell hozzá se eszköz, se üzembe helyezés.

Csak az e-pénztárgépes úthoz. A NAV ePénztárgép alkalmazása e-nyugtát ad, ami alapból elektronikus — de ha a vevő papírt kér, adnod kell, és ahhoz Bluetooth-os hőpapíros nyugtanyomtató kell (Bluetooth 4.0/BLE, 57 vagy 80 mm-es hőpapír, PNG-nyomtatás). A NAV közzétett egy listát az alkalmazással tesztelt készülékekről, de konkrét gyártót vagy típust nem ajánl, és jelzi, hogy még azonos típusok között is lehet eltérés.

Ha a nyugtát szoftverből állítod ki, nem kell se hőpapír, se Bluetooth: a meglévő nyomtatóddal, sima lapra is kiadhatod, vagy elektronikusan adod át. A napi NAV-adatszolgáltatást ettől függetlenül teljesíteni kell — azt a program küldi be helyetted.

Az e-nyugtához nem kell e-mail cím. Amit az e-pénztárgép állít ki, azt nem tőled kapja meg a vevő: a bizonylat valós időben a NAV Nyugtatárába kerül, és a vevő onnan éri el, például a NAV alkalmazásából. Ha papíron kéri, azt is kérheti — ahhoz kell a nyomtató.

A számítógéppel előállított nyugta más eset: az hagyományos nyugta, amit kinyomtatva vagy elektronikusan adsz át. A Quilly egy keskeny, 80 mm-es szalagnyugtát készít PDF-ben, amit e-mailben elküld a vevőnek — itt tehát az e-mail cím az átadás egyik módja, nem feltétel.

A pult mellett az e-mail cím kimondása kényelmetlen — a sorban állók is hallják —, ezért a nyugtát QR-kóddal is átadhatod: a vevő a saját telefonjával olvassa be, és nála nyílik meg a bizonylat. Nem kell megadnia semmit, és a kiállító látja, hogy megnyitotta-e. A papír ettől nem szűnik meg: aki papírt kér, azt kap.

Az online pénztárgépek kivezetése a nyugtaadat-szolgáltatástól független, hosszabb átmenet: a sajtóban 2028-as véghatáridő szerepel. Szeptember 1-jén emiatt nincs tennivalód, és a gép addig a szokásos módon szolgáltat adatot.

A pontos határidőt a NAV tájékoztatásai adják meg — érdemes a pénztárgép-szervizeddel is egyeztetni.

Ez az e-pénztárgépes út velejárója: az e-nyugta a Nyugtatárba kerül, és ezt sem te, sem a vevő nem tudja kikapcsolni. A vevő annyit kérhet, hogy papíralapú másolatot adj róla.

Ha viszont szoftverből, számítógéppel előállított nyugtát adsz, nem keletkezik e-nyugta, tehát Nyugtatár sincs: a bizonylatot közvetlenül a vevőnek adod át — papíron, e-mailben vagy QR-kóddal —, a NAV pedig a napi összesítést kapja meg, nem a nyugtánkénti tételt. Ezért nem kell a vevőnek alkalmazást telepítenie sem.

Nem. A terminál bizonylata (a slip) a kártyatranzakciót igazolja, nem az értékesítést: hiányoznak róla azok az adatok, amiket az Áfa tv. 173. §-a a nyugtától kér. A kártyás eladásról tehát ugyanúgy nyugtát (vagy számlát) kell adnod, mint készpénznél — a slip ezt nem váltja ki, és adatot sem kell szolgáltatni róla.

Hogy a nyugtád kézi vagy számítógépes, azt nem a terminál dönti el, hanem az, hogy miből állítod ki: a nyomdai tömbödből írod (kézi), vagy programból (számítógépes). Egy kivétel van: ha a terminál online pénztárgépbe van kötve, akkor a nyugtát a pénztárgép adja, és az adatot is a gép küldi — akkor ez az egész nem rád tartozik.

Nem a funkciólista dönti el, hanem négy kérdés. Tud-e egyáltalán nyugtát — sok számlázó ma csak számlát ad. Összeállítja-e magától a napi összesítőt, vagy neked kell összeadnod. Hogyan adja át a nyugtát, ha a vevőnek nincs e-mail címe. És mibe kerül a nyugtázás meg az adatszolgáltatás, mert ez több helyen külön csomag.

A Quillyben a nyugta kiállítása és a napi adatszolgáltatás az ingyenes csomagban is benne van, a QR-es átadás PRO. A NAV éles fogadó felülete 2026. szeptember 1-jén elindult, a Quilly rákapcsolódott — a beküldéshez a NAV oldalán a technikai felhasználódnál az eNyugta-jogosultságot is engedélyezni kell.

Nem nyugtánként tételes adatot, hanem napi szinten összesített összegeket, adómérték (ÁFA-kategória) szerinti bontásban. Ha egy napon 27%-os és 5%-os értékesítésed is volt, a kettőt külön kell szerepeltetni — nem lehet egyetlen bevételi összegbe olvasztani.

Az adatszolgáltatásban nem. A napi összesítő ennyit tartalmaz: a tárgynap, a nap első nyugtájának sorszáma, a pénznem, az adómérték szerinti bruttó összegek és a bizonylatok darabszáma. Fizetési mód nincs köztük — a készpénzes és a kártyás eladás ugyanabba az összegbe kerül.

Magára a nyugtára attól még ráírhatod: a Quillyben a fizetési mód egy legördülő (készpénz, kártya, egyéb). Ez a te és a vevő nyilvántartását szolgálja, a NAV-hoz nem megy el.

A nyugta kibocsátását követő 3 naptári napon belül. Ez naptári nap, nem munkanap, tehát a hétvége is beleszámít.

Igen. A 3 naptári nap a határidő, nem előírt várakozás: a napi összesítő aznap is beküldhető. A Quilly szándékosan a tárgynapot követő 2. napon küld — így marad javítási idő, ha egy nyugtát még érvényteleníteni kell (beküldés után az már módosító bizonylatot igényel), de még a határidőn belül.

Nem. Az összesítés napi bontású: minden tárgynapról külön adatot kell szolgáltatni, és a beküldésre a kiállítást követő 3 naptári nap áll rendelkezésre. A napokat nem lehet egyetlen összegbe vonni.

Kétféleképpen: kézzel, a NAV KOBAK-portálján rögzítve (kobakonline.nav.gov.hu), vagy gépi (M2M) interfészen keresztül, a számlázó- vagy nyugtázó programból automatikusan — hasonlóan ahhoz, ahogy a számlaadat-szolgáltatás működik.

Mert a felület még nem éles — nem a te fiókoddal van baj. Ami elérhető, az a NAV segédlete: képernyőképekkel bemutatja, hogyan fog működni a kézi rögzítő felület. Az ez alapján készült bemutatókból (videó, cikk) könnyű arra következtetni, hogy a felület már él — valójában a képernyőképek a segédletből valók. (2026. augusztus 18-i állapot.)

A gépi (M2M) beküldés ettől külön kérdés, és ott egyértelmű a helyzet: a NAV a specifikációt (interfész-leírás és XSD-séma) július 10-én közzétette, a végpontok címét pedig 2026. augusztus 27-én — az 1.2-es interfész-leírással együtt. A tesztkörnyezet üzemel: a Quilly beküldését végig is próbáltuk rajta, a napi összesítő megérkezett, és a NAV a saját nyilvántartásában rögzítette. Az éles végpontot a NAV a bejelentése szerint még nem kapcsolta be.

Ami viszont rajtad áll: szeptember 1-jétől a nyugtát ki kell állítani és nyilván kell tartani. Az adat utólag is beküldhető, és a NAV tájékoztatása szerint december 31-ig nem bírságol — a napokat tehát nem veszíted el azzal, hogy a felület késik. Addig a segédlet átolvasása minden, amit tenni lehet: a NAV segédlete a KOBAK rögzítő felületéhez.

Az adatszolgáltatás a kiállított nyugtákról szól: amiről nincs nyugta, arról nincs mit beküldeni. A zárva töltött nap tehát nem hiány — ez nem pénztárgépes napi zárás. A Quilly ezért csak azokat a napokat tartja számon, amelyeken valóban keletkezett nyugta.

Nem. Az adatszolgáltatás a kiállított nyugtákhoz kötődik: ha nincs nyugta, nincs mit beküldeni, és a szüneteltetett időszakról sincs bejelentenivaló. A pénztárgépnél ez másképp van — ott az üzemeltetés szüneteltetése bejelentéshez kötött —, de a nyugtás kör nem ilyen.

Ettől külön kérdés a vállalkozási tevékenység szüneteltetése: annak saját szabályai és saját bejelentése van, és nem ebből a kötelezettségből következik.

Az adatszolgáltatás rád is vonatkozik, de nálad egyszerűbb: ha minden értékesítésed alanyi adómentes (AAM), egyetlen kategóriád van, tehát naponta egyetlen összeg a jelentés.

Az adómérték szerinti bontás ott jelent többet, ahol többféle adómérték fut egymás mellett — például 27%-os és 5%-os eladás ugyanazon a napon.

Igen, a nyomdai nyugtatömb nem tilos. Csak adatot kell szolgáltatni a belőle kiállított nyugtákról: napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban, a kiállítást követő 3 naptári napon belül.

Kézzel a NAV KOBAK-portálján, vagy szoftverrel: a NAV 2026 augusztusi tájékoztatása szerint a jogszabály nem tiltja a kézi nyugták gépi interfészen történő beküldését, ilyenkor a szoftvernév mezőbe az adatszolgáltatást beküldő program neve kerül.

A papírtömb tehát maradhat akkor is, ha a beküldést programra bízod.

A nyugtából nem derül ki, és nem is kell: az Áfa tv. 173. §-a szerint négy adat kötelező rajta — a kibocsátás kelte, a sorszám, a kibocsátó adószáma, neve, címe, és a bruttó ellenérték. Az adómérték nincs köztük.

A bontás abból jön, amit kiállításkor feljegyzel: a napi összesítőt kell adómérték szerint bontva beküldeni, tehát tudni kell, melyik nyugta melyik kulcshoz tartozott. Kézi tömbnél ez a tőpéldányra ráírt kulcs, vagy kulcsonként külön tömb — utóbbinál viszont a jelentés sorszámtartományonként megy, tehát tömbönként külön adatszolgáltatás lesz belőle. Egy tömbön belül a kétféle kulcs ugyanannak a napi jelentésnek a két sora.

Szoftveres nyugtánál ez a kérdés nem merül fel: ott az ÁFA-kategória a kiállításkor rögzül, és a napi összesítő magától áll össze belőle.

Igen. A Quillyben a Nyugták → Adatszolgáltatás fülön indítható a Tömb beolvasása: lefotózod a tömblapokat (egyszerre legfeljebb 12-t), a program kiolvassa belőlük a nyugtákat — sorszám, kelt, összeg —, majd laponként, a fotó mellett ellenőrzöd, és naponként egy adatszolgáltatás készül belőle.

Felügyelt automatizálás, nem magára hagyott gép. A kiolvasást és az összeadást a program végzi, a jóváhagyás a tiéd. A kézírást, főleg a halvány ceruzát és az indigós másolatot a gép félreolvashatja: mérésünkön az előnyomtatott sorszám szinte mindig helyes lett, a kézzel írt összegek egy részét viszont körönként másképp olvasta. Ezért minden bizonytalan sort megjelölünk, és a NAV-hoz az megy be, amit jóváhagysz — a papírtömb az igazság.

A fotóból kiolvasás PRO funkció, a béta alatt ingyen. A napi összesítő kézi felvitele és a NAV-beküldés mindig ingyenes marad.

Nem: sorszámtartományonként külön. Egy adatszolgáltatás a tárgynapot, a kiállító szoftvert, a kezdő nyugta sorszámot és a pénznemet hordozza együtt — a papírtömb és a program tehát két külön tartomány, két külön jelentés. Az összegeket nem szabad egyetlen napi számba olvasztani.

A Quillyben ez magától így megy: a programban kiállított nyugták a saját sorszámtartományukkal mennek, a tömbből kiállítottakat pedig külön viszed fel (a nap végi összeg és a darabszám), és külön jelentésként is megy be.

A NAV KOBAK-portálja sima böngészőből érhető el, tehát bármilyen internetes gépről rögzíthető a napi összesítés — akár egy családtag számítógépéről.

A másik út, hogy a beküldést programra vagy a könyvelődre bízod; a papír nyugtatömb közben maradhat. Amit nem lehet: kihagyni a napokat — minden elmaradt nap külön hiány.

Néhány nyugtánál napi pár perc: összeadod a nap nyugtáit adómérték szerint, majd beírod a portálon. Több adómérték, napi 20-30 nyugta vagy hosszabb szabadság esetén viszont gyorsan gyűlik — és minden elmaradt nap külön hiány.

Ha a nyugtát is szoftverből állítod ki, a program összeállítja és beküldi helyetted a napi összesítőt. Ilyenkor a papírtömb kiváltható: a nyugtát kinyomtathatod vagy e-mailben átadhatod a vevőnek.

A tömb megtartása mellett is van út: a nap végi összesítőt viszed fel, a beküldést a program intézi.

A kézi nyugta akkor is nyugta, ha csak üzemszünet miatt született: önálló bizonylat, saját sorszámtartománnyal. A nyugtaadat-szolgáltatás alól nincs kivétel az elromlott pénztárgépre vagy az áramszünetre, tehát az így kiállított nyugtákról a tömb sorszámtartományával kell adatot küldeni.

A bevett gyakorlat, hogy az üzemszünet bevételét utólag beütik a pénztárgépbe. Ezzel viszont ugyanarról az ügyletről két bizonylat keletkezik, és a gép magától is szolgáltat adatot róla — az adat kettőződhet. Hogy a te esetedben melyik út a helyes, a pénztárgép üzemszünetére vonatkozó szabályokkal együtt dől el: erre a könyvelőd vagy a NAV tud pontos választ adni.

Igen, és nem kell hozzá előzetes bejelentés: a nyugtaadás módja a nyugtás körben nincs választás-bejelentéshez kötve, ellentétben a pénztárgéppel. Bármikor átállhatsz tömbről programra, vagy vissza.

Egy dologra figyelj: a tömb és a program két külön sorszámtartomány, tehát amíg mindkettőből adsz ki nyugtát, két jelentés fut egymás mellett. Az összegeket nem szabad egyetlen napi számba olvasztani.

Akkor, ha a vevő nem adóalany (jellemzően magánszemély), nem kér számlát, az ellenértéket a teljesítésig megfizeti készpénzzel vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési eszközzel (például bankkártyával), és az ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot.

Ha ezek közül bármelyik nem teljesül, számlát kell kiállítani.

Nem. A nyugtaadás lehetősége a teljesítésig történő készpénzes (vagy azzal egy tekintet alá eső) fizetéshez kötött. Ha a vevő utólag, banki átutalással fizet, számlát kell kiállítani.

Ha a pénz még nem érkezett meg, a díjbekérő a helyes lépés: az fizetéskor számlává alakul.

Csak akkor, ha nyugtát állítasz ki. Bérbeadásnál a bérlő jellemzően átutalással fizet, arra pedig nem nyugta, hanem számla jár — így ez a kötelezettség nem is jön szóba.

Ha a bérlő helyben, készpénzzel fizet, és nyugtát adsz róla, akkor ugyanaz a szabály áll, mint mindenki másnál: napi összesítés, 3 naptári napon belül.

Ott már számla jár: az Áfa tv. 165. § (3) bekezdése alapján ekkora ellenértékről számlát kell kibocsátani, a nyugta hibás bizonylat lenne. A határ az adót is tartalmazó, bruttó összegre vonatkozik, és az elérése is számlát von maga után — nem csak a meghaladása. Devizás bizonylatnál az összeget forintra átszámítva kell nézni.

A kibocsátás kelte, a nyugta sorszáma (ami kétséget kizáróan azonosítja), a kibocsátó adószáma, neve és címe, valamint az értékesített termék vagy szolgáltatás adót is tartalmazó ellenértéke (Áfa tv. 173. §).

Vevőadat nem kötelező elem — és bankszámlaszám sem, hiszen a vevő ott helyben fizet.

Igen. A nyugtának tartalmi követelménye van (a fenti kötelező elemek, Áfa tv. 173. §), formai és méretbeli nincs: a számítógéppel előállított nyugtát kinyomtathatod A4-re vagy A5-re a meglévő irodai nyomtatóddal.

A keskeny, hőpapíros blokk-forma nem előírás, hanem a pénztárgépek öröksége — hőpapíros nyomtató csak az e-pénztárgépes úthoz kell. A Quilly a szalagnyugtát 80 mm-esre készíti, mert a pult mellett az a kényelmes, de a lapra nyomtatás ugyanúgy érvényes nyugta.

Kiállíthatod a számlát utólag is, de ugyanaz a tétel ne szerepeljen kétszer sem a bevételben, sem a NAV felé: a nyugtát ilyenkor érvényteleníteni kell, a számla pedig a szokásos módon bekerül az Online Számla adatszolgáltatásba.

A nyugta kötelező tartalma (Áfa tv. 173. §) nem tartalmaz vevő-adatot: a kibocsátó adatai, a sorszám, a kiállítás kelte és az ellenérték szerepel rajta. Nyugtaadáskor tehát alapesetben nem kezelsz a vevőről személyes adatot, és a NAV-nak küldött napi összesítés is összeg, nem vevőnként tételes adat.

Személyes adat akkor kerül a képbe, ha e-mailben küldöd a nyugtát: az e-mail cím személyes adat, amit a bizonylat átadásához kezelsz. Ez elkerülhető, ha QR-kóddal adod át — akkor a vevő nem ad meg semmit, és nálad sem keletkezik e-mail cím.

A NAV tájékoztatása szerint az átállás megkönnyítésére 2026. december 31-ig nem bírságol. A kötelezettség viszont szeptember 1-jén már fennáll: a türelmi idő csak a szankcionálásra vonatkozik, nem a határidőkre.

Pótold, amint tudod: a hiányzó nap adata utólag is beküldhető, és a türelmi időben (2026. december 31-ig) a NAV tájékoztatása szerint emiatt nem bírságol. Utána az elmaradt adatszolgáltatás mulasztási bírsággal járhat, ezért érdemes számon tartani a napokat.

Szoftveres beküldésnél ez nem rajtad áll: a program tartja a határidőt, és jelzi, ha egy nap kimaradt.

A kiállított bizonylat nem törölhető, de rendezhető: a nyugtát érvényteleníteni kell, majd a helyes bizonylatot kiállítani. Ha az adat még nem ment be a NAV-hoz, az érvénytelenített nyugta kimarad az összesítésből; ha már bement, módosító adat készül róla az érvénytelenítés napjára.

Nem. A nyugta a megtörtént értékesítés bizonylata, és a napi nyugtaadat-szolgáltatásban az eladási összeg nem lehet negatív. A visszárut vagy az elgépelést az eredeti nyugta érvénytelenítése rendezi.

Az adatszolgáltatás a nyugta kiállítójának a kötelezettsége, tehát a tiéd — de a teljesítést rábízhatod a programra vagy a könyvelődre. Ha szoftverből állítod ki a nyugtát, a napi összesítő magától összeáll és megy, a könyvelőd pedig ugyanezt látja és exportálhatja a könyveléshez.

Igen. A kiállítás után a Quilly felkínál egy QR-kódot: megmutatod a vevőnek, ő beolvassa a telefonja kamerájával, és a nyugta az ő készülékén nyílik meg, letölthető PDF-fel. Nem kell megadnia semmit, és alkalmazást sem kell telepítenie. A hivatkozás 30 napig él, és a panel visszajelzi, ha a vevő megnyitotta.

Ez nem e-nyugta — hagyományos, számítógéppel előállított nyugta, csak elektronikusan átadva —, tehát a napi adatszolgáltatás ugyanúgy jár, azt a Quilly elvégzi. Aki papírt kér, továbbra is kap: a PDF sima lapra is nyomtatható.

Igen, ez a célja: a kiállított nyugtákból magától összeáll a napi összesítő — ÁFA-kategória szerint bontva, pénznem szerint csoportosítva —, majd a tárgynapot követő 2. napon beküldi, a 3 napos határidőn belül. Az automatikus küldés kikapcsolható, ha inkább te nyomnád meg a gombot.

A nyugta kiállítása, a napi lezárás és az összesítő elkészítése működik. A NAV a beküldés specifikációját 2026. július 10-én közzétette, a végpontok címét pedig 2026. augusztus 27-én. A Quilly beküldését a NAV tesztrendszerén végig is próbáltuk: a napi összesítő megérkezett, és a NAV a saját nyilvántartásában rögzítette. Az éles végpontot a NAV a bejelentése szerint még nem kapcsolta be — amint él, a Quilly a napokat a határidők szerint küldi be.

A kötelezettség szeptember 1-jén indul, a NAV pedig a tájékoztatása szerint december 31-ig nem bírságol — ezt szándékosan írjuk ide is, hogy tudd, mi az, ami ma még nem rajtunk áll.

Nem, a nyugta kiállítása és a napi NAV-adatszolgáltatás az ingyenes csomagban is elérhető. A kötelezettség mindenkire vonatkozik, aki nyugtát ad, ezért nem tettük PRO-funkcióvá. A kártyás QR-fizetés PRO — de az kényelem, nem kötelezettség.

A gépi beküldés a NAV-nál regisztrált technikai felhasználón keresztül működik, hasonlóan a számlaadat-szolgáltatáshoz. A kulcsokat nem kell begépelni: a NAV QR-kódban is odaadja őket, a Quilly pedig beolvassa (képes útmutató). Ezt egyszer kell beállítani: a Quilly beállító-varázslója végigvezet rajta, és ha könyvelőd van, jellemzően ő intézi — neked kulcsokkal nem kell foglalkoznod.

Nem. A nyugtához elég a telefonod vagy a laptopod. Ha a vevő kártyával fizetne, a nyugta-tervezeten QR-kódot mutatsz, amit a vevő a saját telefonjával olvas be — terminál és bankszerződés nélkül. A nyugta a pénz beérkezésekor áll ki.

Igen. A számítógéppel előállított nyugta elektronikusan is átadható: a Quilly egy keskeny, 80 mm-es szalagnyugtát készít PDF-ben, amit e-mailben elküld a vevőnek. Ez nem e-nyugta (azt csak e-pénztárgép állíthat ki), és a vevő továbbra is kérhet papíralapú nyugtát.

Nem. A számlák sorszámozásának hézagmentesnek kell lennie, ezért a nyugta nem fogyaszthat a számlatartományból: a Quilly külön, NY- előtagú sorszámtartományt vezet a nyugtákhoz.

Igen. A Quillyben a Nyugták fülön — még kapcsolat mellett — bekapcsolod az offline nyugtázást, és a program lefoglal a készülékednek egy sorszám-keretet. Térerő nélkül abból kap a nyugta végleges sorszámot, tehát a vevő ott, a pultnál megkapja a bizonylatot.

A készüléken várakozó nyugták a listában látszanak („Feltöltésre vár"), és amint van kapcsolat, maguktól felmennek — onnantól a napi adatszolgáltatásba is bekerülnek, a 3 napos határidőn belül. Offline nincs PDF, e-mailes küldés, QR-átadás és kártyás fizetés: ezek mind a szerveren készülnek.

Nem kell: le is fotózhatod. Az Árlista fülön az Importálás első lépése a fotó — a kifüggesztett tábláról vagy a laminált lapról (akár négy kép egyszerre) —, és ez ingyenes. A másik út a fájl: Excel, Word, CSV, szöveg vagy PDF. A táblázatokhoz AI-ra sincs szükség, mert ott a megnevezés és az ár már külön cellában áll; több munkalapnál a lap neve kategória lesz.

A felvitel előtt jön egy ellenőrző lépés: minden sor szerkeszthető, törölhető, és újat is felvehetsz. Amelyik árat nem sikerült elolvasni, az nem esik ki csendben — üres árral ott marad, és te írod be. Ami felkerül, azt a nyugta-űrlap tétel-mezője és a Pult lapkái is használják, tehát elég rákoppintani.

Igen. Az árlistádból egy kapcsolóval saját arculatú lap lesz — a logóddal, a cég nevével, kategóriákba rendezve —, és kapsz hozzá egy QR-kódot, aminek a közepén a te logód áll. A QR nyomtatása gomb egy egyoldalas plakátot ad, 65 mm-es kóddal: az megy a pultra vagy a kirakatba. A link a Facebook-oldaladra is beírható.

A cím állandó, nem jár le — áremeléskor sem kell újranyomtatni, elég az árlistát átírni. Alapból nem nyilvános: amíg nem kapcsolod be, kifelé nem létezik; kikapcsolva a lap 404-et ad, de a címet megtartjuk, tehát egy visszakapcsolás után a kinyomtatott QR újra él. Mindez ingyenes.

Igen, a Naptár menüpontban — és pontosan azért van benne, mert a végén úgyis nyugtát adsz. A mai időpontjaid ott vannak a nyitóképernyődön, a sorra koppintva megnyílik a részletező (szolgáltatás, ár, hívható telefonszám), és onnan egy koppintás a nyugta: a megnevezés és az ár magától kitöltődik. A kiállítás menete, a sorszámozás és a napi adatszolgáltatás ettől semmiben nem változik.

Ahhoz, hogy egy szolgáltatás időponthoz köthető legyen, az árlista-tételnél add meg a Hossz (perc) mezőt. Nézetek: hónap (ezzel nyílik), hét és nap. A naptár ingyenes.

Igen, ha bekapcsolod a foglalólapot (Naptár → Foglalólap). Kapsz egy állandó címet és egy QR-kódot, plusz egy pultra kitehető plakátot. A vendégnek nem kell regisztrálnia, és e-mail-címet sem kötelező megadnia — aki nem ad meg címet, az a kapott állapot-linkjén nézi meg, visszaigazoltad-e.

A leadott foglalás kérés, nem automatikus visszaigazolás: a sáv 24 órára foglalttá válik, te pedig visszaigazolod, elutasítod, vagy másik időpontot javasolsz. Ha nem döntesz, a kérés lejár, és a sáv felszabadul. A vendég csak a szabad kezdéseket látja — azt nem, hogy mikor és kivel vagy foglalt.

SMS-t nem küldünk. Aki megadta az e-mail-címét, az az időpont előtti napon 16 órakor kap emlékeztető levelet, benne a naptár-fájllal (.ics) — egy koppintás, és bekerül a telefonja naptárába. Ugyanez letölthető az állapot-lapjáról is. A levelek a te céged nevében és arculatával mennek, nem a Quilly nevében; az emlékeztető a Naptár Beállítások fülén kikapcsolható.

Ha a vendég mégsem jött el, jelöld meg a sort „Nem jött el"-ként. Ez előzmény, nem büntetés: amikor legközelebb felviszed ugyanazt a vendéget, ott áll mellette, hányszor fordult elő.

Igen, ez az. Quilly, a sünis számlázó — a tüske angolul quill, innen a név. A kabala a süni, ezért emlékeznek rá többen, mint magára a névre; ha valaki így ajánlotta neked, jó helyen jársz.