Nyugta vagy számla? Mikor melyiket kell kiállítani
Bizonylatot minden értékesítésről adni kell — a kérdés csak az, hogy számlát vagy nyugtát. A nyugta a „kicsi és egyszerű" eset: kevesebb adat van rajta, vevőt nem is kell rátenni. De csak akkor választható, ha négy feltétel egyszerre teljesül. Nézzük őket, majd a nyugta kötelező tartalmát, és azt a gyakori esetet, amikor a vevő utólag mégis számlát kér.
1. Mi a különbség?
| Nyugta | Számla | |
|---|---|---|
| Vevő adatai | Nem kötelező rajta | Kötelező (név, cím; adóalanynál adószám is) |
| ÁFA feltüntetése | Elég az adót is tartalmazó (bruttó) összeg | Nettó, adó mértéke és összege, bruttó |
| Költségelszámolásra | Általában nem alkalmas | Alkalmas (áfalevonás alapja) |
| NAV-adatszolgáltatás | Napi összesítésben (2026. szeptember 1-től) | Tételesen, azonnal (Online Számla) |
Ebből következik a leggyakorlatibb tanács: ha a vevő cég vagy egyéni vállalkozó, aki el akarja számolni a költséget, mindig számlát kér — és kell is neki.
2. Mikor elég a nyugta — a négy feltétel
Nyugtát akkor adhatsz számla helyett, ha mind a négy teljesül:
- A vevő nem adóalany — jellemzően magánszemély (és nem is jogi személy).
- Nem kér számlát. Ha kér, akkor számlát kell adni — ez nem a te döntésed.
- A teljesítésig megfizeti az ellenértéket, készpénzzel vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési eszközzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, pénzhelyettesítő eszköz, többcélú utalvány).
- Az ellenérték nem éri el a 900 000 forintot. Ezen a szinten (és felette) számla kötelező, akkor is, ha a vevő nem kéri.
3. Mikor kötelező a számla
- A vevő adóalany (cég, egyéni vállalkozó) vagy jogi személy.
- A vevő kéri a számlát — bármikor, bármilyen összegnél.
- Az ellenérték eléri a 900 000 forintot.
- Nem készpénzes fizetés (például átutalás), vagy a fizetés a teljesítés után történik.
- Előleg átvételekor, illetve közösségi (EU-s) és exportértékesítésnél.
A gyakorlatban a legtöbb vállalkozás mindkettőt használja: számlát a cégeknek és az átutalóknak, nyugtát a helyben, készpénzzel fizető magánszemélyeknek. Érdemes ezért olyan rendszert használni, amiben a kettő egy helyen van, közös vevőtörzzsel.
4. A nyugta kötelező tartalmi elemei
A nyugtán négy adatnak kell szerepelnie:
- a kibocsátás kelte,
- a nyugta sorszáma, ami a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
- a kibocsátó adószáma, neve és címe,
- az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték — illetve az adót is tartalmazó egységár.
NY- sorszámot ad).
Amit a nyugtára nem kell rátenni: a vevő nevét, címét, adószámát. Az ÁFA összegét sem kell külön kiírni — viszont az adómértéket a nyugtázó rendszerednek tudnia kell tételenként, mert a napi adatszolgáltatás adómérték szerinti bontásban kéri az összegeket.
5. Ha a vevő utólag számlát kér
Klasszikus helyzet: a vevő elviszi a nyugtát, majd egy héttel később szól, hogy mégis kell a számla (mert elszámolná). Ez megoldható, de nem szabad kétszer szerepelnie ugyanannak a bevételnek:
- Kiállítod a számlát az eredeti teljesítésre — ez bekerül az Online Számla adatszolgáltatásba.
- Érvénytelenítitek a nyugtát, hogy ne kétszer legyen a bevétel.
- Ha a nyugta napi adata már bement a NAV-hoz, az érvénytelenítésről módosító bizonylat készül — negatív összeggel, az érvénytelenítés napjára. Ha még nem ment be, a nyugta egyszerűen kimarad az összesítésből.
Ez pontosan az a fajta lépéssor, amit nem érdemes fejben tartani: egy nyugtát is kezelő számlázóban egy kattintás, és a rendszer tudja, melyik eset áll.
6. És a NAV felé? Két külön adatszolgáltatás
| Számla | Nyugta | |
|---|---|---|
| Rendszer | Online Számla | Nyugtaadat-szolgáltatás (KOBAK / gépi interfész) |
| Mit visz | Tételes számlaadatot | Napi összesítést, adómérték szerinti bontásban |
| Mikor | Kiállítás után azonnal | A kiállítást követő 3 naptári napon belül |
| Mióta | Évek óta | 2026. szeptember 1-től |
A nyugta-oldalról a részleteket itt írtuk meg: Nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-től.
Gyakori kérdések
Mikor elég nyugtát adni számla helyett?
Ha a vevő nem adóalany, nem kér számlát, a teljesítésig készpénzzel (vagy azzal egy tekintet alá eső eszközzel) fizet, és az ellenérték nem éri el a 900 ezer forintot. Bármelyik feltétel kiesése esetén számla kell.
Átutalásnál elég a nyugta?
Nem. A nyugtaadás a teljesítésig történő készpénzes fizetéshez kötött; átutalásnál számlát kell kiállítani.
Mi a nyugta kötelező tartalma?
A kibocsátás kelte, a nyugta sorszáma, a kibocsátó adószáma, neve és címe, valamint az adót is tartalmazó ellenérték. Vevőadat nem kötelező.
Kártyás fizetésnél nyugta vagy számla?
A bankkártya készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, tehát a nyugta feltétele ettől nem sérül — ha a vevő magánszemély, nem kér számlát, és a 900 ezer forintot sem éri el az összeg, adható nyugta.
Utólag kiállíthatok számlát a nyugta helyett?
Igen, de a nyugtát érvényteleníteni kell, hogy ne kétszer szerepeljen a bevétel. Ha a nyugta napi adata már bement a NAV-hoz, erről módosító bizonylat készül.
A nyugtát is be kell jelenteni a NAV-nak?
2026. szeptember 1-től igen, de nem tételesen: napi összesítésben, adómérték szerinti bontásban, 3 naptári napon belül.
Számla és nyugta egy helyen
A Quillyben ugyanabban a felületben állítod ki a NAV-hoz bejelentett számlát és a nyugtát — a nyugták napi adatszolgáltatása pedig magától megy. Ingyen.
Kezdd el ingyenEz a cikk tájékoztató jellegű, a 2026. augusztus 5-i ismereteink szerint — nem adótanácsadás. A bizonylatolás szabályai a te tevékenységedre eltérően is alakulhatnak, és változhatnak. Döntés előtt kérd ki könyvelőd vagy a NAV tájékoztatását.
← Vissza a blogra