AI

Hogyan csináljam

Nyugta vagy számla? Mikor melyiket kell kiállítani

📅 Közzétéve: 2026. 08. 05. 🔄 Frissítve: 2026. 08. 19. ⏱️ 6 perc olvasás 🏷️ nyugta · számla · bizonylat · ÁFA

Bizonylatot minden értékesítésről adni kell — a kérdés csak az, hogy számlát vagy nyugtát. A nyugta a „kicsi és egyszerű" eset: kevesebb adat van rajta, vevőt nem is kell rátenni. De csak akkor választható, ha négy feltétel egyszerre teljesül. Nézzük őket, majd a nyugta kötelező tartalmát, és azt a gyakori esetet, amikor a vevő utólag mégis számlát kér.

1. Mi a különbség?

Ebből következik a leggyakorlatibb tanács: ha a vevő cég vagy egyéni vállalkozó, aki el akarja számolni a költséget, mindig számlát kér — és kell is neki.

2. Mikor elég a nyugta — a négy feltétel

Nyugtát akkor adhatsz számla helyett, ha mind a négy teljesül:

1. A vevő nem adóalany — jellemzően magánszemély (és nem is jogi személy).
2. Nem kér számlát. Ha kér, akkor számlát kell adni — ez nem a te döntésed.
3. A teljesítésig megfizeti az ellenértéket, készpénzzel vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési eszközzel (készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, pénzhelyettesítő eszköz, többcélú utalvány).
4. Az ellenérték nem éri el a 900 000 forintot. Ezen a szinten (és felette) számla kötelező, akkor is, ha a vevő nem kéri.

3. Mikor kötelező a számla

• A vevő adóalany (cég, egyéni vállalkozó) vagy jogi személy.
• A vevő kéri a számlát — bármikor, bármilyen összegnél.
• Az ellenérték eléri a 900 000 forintot.
• Nem készpénzes fizetés (például átutalás), vagy a fizetés a teljesítés után történik.
• Előleg átvételekor, illetve közösségi (EU-s) és exportértékesítésnél.

A gyakorlatban a legtöbb vállalkozás mindkettőt használja: számlát a cégeknek és az átutalóknak, nyugtát a helyben, készpénzzel fizető magánszemélyeknek. Érdemes ezért olyan rendszert használni, amiben a kettő egy helyen van, közös vevőtörzzsel.

4. A nyugta kötelező tartalmi elemei

A nyugtán négy adatnak kell szerepelnie:

• a kibocsátás kelte,
• a nyugta sorszáma, ami a nyugtát kétséget kizáróan azonosítja,
• a kibocsátó adószáma, neve és címe,
• az adót is tartalmazó (bruttó) ellenérték — illetve az adót is tartalmazó egységár.

Amit a nyugtára nem kell rátenni: a vevő nevét, címét, adószámát — és a tétel megnevezését, mennyiségét sem. A fenti négy adat a teljes lista; sokan ezért csak az összeget írják a nyugtára, és az így is szabályos bizonylat. (A Quillyben ezt a numpad viszi: beütöd az összeget, és kiállítod.) Az ÁFA összegét sem kell külön kiírni — viszont az adómértéket a nyugtázó rendszerednek tudnia kell tételenként, mert a napi adatszolgáltatás adómérték szerinti bontásban kéri az összegeket.

Ez nem azt jelenti, hogy a megnevezés fölösleges: amit nem írsz rá, az neked sem lesz meg később, amikor a saját forgalmadat néznéd vissza. Csak épp nem a nyugta érvényessége múlik rajta.

5. Ha a vevő utólag számlát kér

Klasszikus helyzet: a vevő elviszi a nyugtát, majd egy héttel később szól, hogy mégis kell a számla (mert elszámolná). Ez megoldható, de nem szabad kétszer szerepelnie ugyanannak a bevételnek:

1. Kiállítod a számlát az eredeti teljesítésre — ez bekerül az Online Számla adatszolgáltatásba.
2. Érvénytelenítitek a nyugtát, hogy ne kétszer legyen a bevétel.
3. Ha a nyugta napi adata már bement a NAV-hoz, az érvénytelenítésről módosító bizonylat készül — negatív összeggel, az érvénytelenítés napjára. Ha még nem ment be, a nyugta egyszerűen kimarad az összesítésből.

Ez pontosan az a fajta lépéssor, amit nem érdemes fejben tartani: egy nyugtát is kezelő számlázóban egy kattintás, és a rendszer tudja, melyik eset áll.

6. És a NAV felé? Két külön adatszolgáltatás

A nyugta-oldalról a részleteket itt írtuk meg: Nyugtaadat-szolgáltatás 2026. szeptember 1-től.

7. Így néz ki ez a Quillyben

A fenti szabályokat nem neked kell fejben tartanod a pult mögött. A Quillyben a nyugta ki sem állítható, ha a törvény szerint számla járna — nem figyelmeztetés, hanem kapu:

• 900 000 forinttól (ezt az összeget elérve is) a nyugta-kiállítás elutasításra kerül. Az űrlapon egy Folytatás számlaként gomb viszi át a már beírt tételeket a számlára — csak a vevő adatait kell megadnod, újragépelni semmit.
• Átutalás nincs a nyugta fizetési módjai között. Ha a vevő utólag utal, számlát vagy díjbekérőt állítasz ki — az utóbbi fizetéskor magától számlává alakul.
• A gyorskereső és az asszisztens már a tervezetnél szól. Ha azt írod (vagy mondod), hogy nyugta 950000 lakásfelújítás, a tervezet-kártyán nem kiállítás-gomb jelenik meg, hanem az indoklás a jogszabályhellyel és egy Számla-tervezet → gomb. A beírt mondat megmarad, csak a bizonylat fajtája vált.
• Devizás nyugtánál az értékhatárt a megadott árfolyammal, forintra átszámítva nézi — így a devizanem nem kerülő út.

Gyakori kérdések

Ez a cikk tájékoztató jellegű, a 2026. augusztus 5-i ismereteink szerint — nem adótanácsadás. A bizonylatolás szabályai a te tevékenységedre eltérően is alakulhatnak, és változhatnak. Döntés előtt kérd ki könyvelőd vagy a NAV tájékoztatását.