AI

Kezdőknek

Mikor nem adhatsz nyugtát?

📅 Közzétéve: 2026. 08. 16. ⏱️ 6 perc olvasás 🏷️ bizonylat · nyugta · hibák · megfelelés

A kiállított bizonylatot nem lehet visszavonni egy Ctrl+Z-vel: elfogy rá egy sorszám, bekerül a könyvelésbe, és a NAV felé is elindul. Ezért a jó számlázóprogramnak nem csak engednie kell — néha meg is kell állítania, ott, ahol a törvény meghúzza a határt. Ebben a cikkben végigvesszük, mit nem enged kiállítani a Quilly és miért, mire figyelmeztet csak, és mi a teendő, ha a rossz bizonylat már elkészült. Nem csak a nyugtáról: a számlának is vannak olyan kötelező adatai, amelyek nélkül a bizonylat hiányos — ezekre is megáll a program.

1. „Nem enged" — miért nem elég a figyelmeztetés?

Egy figyelmeztetést el lehet kattintani. A pult mögött, sorban álló vevőkkel ez nem elméleti kérdés: aki napi ötven bizonylatot ad ki, az a huszadik sárga sávot már nem olvassa el. Ha viszont az adott bizonylat a törvény szerint hibás lenne, akkor a figyelmeztetés a rossz eszköz — ott a program dolga, hogy ne engedje, és megmutassa a helyes utat.

Ezért különböztetünk meg két dolgot:

• Kapu (elutasítás) — ha a jogszabály szerint a bizonylat így nem állítható ki. A program nemet mond, megírja, melyik szabály miatt, és felkínálja a helyes bizonylatot.
• Figyelmeztetés — ha a szabály olyan tényen múlik, amit a program nem tudhat (például hogy két számla ugyanahhoz a szerződéshez tartozik-e). Ilyenkor a tényeket tesszük eléd, a döntés a tiéd.

2. Amit a Quilly nem enged kiállítani

Nyugta 900 000 forinttól

Az Áfa tv. 165. § (3) a) pontja szerint, ha az adót is tartalmazó ellenérték eléri a 900 000 forintot, a nyugtázás lehetősége megszűnik: számlát kell kibocsátani, a vevő nevével és címével. Figyelj a szóra: eléri — pontosan 900 000 forintnál már számla jár, nem csak fölötte.

A Quilly ezért ekkora összegnél nem állít ki nyugtát. Az űrlapon egy Folytatás számlaként gomb viszi át a már beírt tételeket a számlára, tehát semmit nem kell újragépelned — csak a vevő adatait kell megadnod, ami ennél a bizonylatnál amúgy is kötelező. Devizás nyugtánál az értékhatárt a megadott árfolyammal, forintra átszámítva nézzük, hogy a pénznem ne legyen kerülőút.

Számla a vevő adószáma nélkül — 100 000 forint áfától

Az Áfa tv. 169. § d) dc) pontja szerint a belföldi adóalany vevő adószáma kötelező adat a számlán, ha az áthárított adó eléri a 100 000 forintot. Ez nem formaság: a NAV-adatszolgáltatásban az adószám azonosítja a vevőt, és e nélkül a bizonylat hiányos.

A hiányzó adószám sokáig néma hiba volt — nem csak nálunk. A program ilyenkor jobb híján magánszemélynek tekintette a vevőt, mert a magánszemélynek valóban nincs adószáma. Csakhogy a kettő ugyanúgy néz ki: az elfelejtett adószám és az, hogy tényleg magánszemélynek számlázol. A NAV felé így egy céges számla magánszemély vevővel ment be — a cég neve pedig ki sem került az adatszolgáltatásba, mert magánszemélynél azt a NAV tiltja.

Ezért a Quillyben ezt ki kell mondani: az ügyfél adatlapján egy jelölő mondja meg, hogy a vevő magánszemély. Ha nincs jelölve és nincs adószám sem, a program a küszöb felett nem állítja ki a számlát — hanem megmutatja, mi hiányzik:

Devizás számla árfolyam nélkül

Devizás bizonylaton az áthárított adót forintban is fel kell tüntetni (Áfa tv. 172. §), és a NAV-adatszolgáltatás is forintos adóösszeget vár. Árfolyam nélkül ez nem állítható elő — egy 1000 eurós számla adója ezer forintként menne be. Ezért devizás számlához és nyugtához egyaránt kötelező az árfolyam; a Quilly az MNB középárfolyamát tölti be a teljesítés napjára, és felülírható.

Nyugta átutalásos fizetésre

A nyugta annak a bizonylata, hogy a vevő az ellenértéket a teljesítésig készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel (bankkártya, utalvány) megtérítette (Áfa tv. 165. § (1) b)). Utólagos banki átutalásnál ez a feltétel nem teljesül — ott számla jár, akkor is, ha az összeg csak néhány ezer forint.

Ezért a nyugta fizetési módjai között nincs átutalás. Ha a pénz még nem érkezett meg, a helyes lépés a díjbekérő: az nem adóügyi bizonylat, viszont fizetéskor magától valódi számlává alakul.

Negatív összegű tétel a nyugtán

A nyugta a megtörtént értékesítésről szól, a napi nyugtaadat-szolgáltatásban pedig az eladási összeg nem lehet negatív. Egy „mínuszos" nyugta tehát nem csúnya adat, hanem olyan nap, amelynek az adatszolgáltatása elakadna. A kedvezményt csökkentett bruttó egységárral írod be; a visszárut és az elgépelést pedig az eredeti nyugta érvénytelenítése rendezi — arról a NAV felé módosító bizonylat készül.

A számlán ugyanez a végösszegre áll: negatív végösszegű számla nem állítható ki. A kedvezmény a tétel árába épül, a tévedést pedig sztornó vagy módosító okirat rendezi — az a NAV felé is külön bizonylat-lánc, nem egy „mínuszos" számla.

Jövőbeli keltezés

A bizonylat kelte nem lehet későbbi a mai napnál. Egy „előre kiállított" nyugta vagy számla nem csak a napi zárást és az adatszolgáltatás sorrendjét borítja fel — a bizonylat hitelességét is megkérdőjelezi.

Sorszám-kihagyás

A nyugta és a számla sorszámának folytonosnak kell lennie, kihagyás és ismétlés nélkül. A Quillyben a nyugtáknak saját sorszámtartományuk van (NY-2026-00001), amely nem nyúl a számlák sorszámaihoz, és a sorszámot mindig a program adja — nem lehet „átugrani" egyet, és nem lehet kettőt ugyanarra a számra kiállítani.

3. Amire figyelmeztet, de rád bízza

Van, ahol a tiltás lenne a rossz válasz — mert a szabály olyan körülménytől függ, amit a program nem lát. Ilyenkor a tényt mutatjuk meg, a döntés a tiéd:

• Készpénzfizetési korlát (Art. 114. §): adóalanyok között, ugyanazon szerződés alapján havonta legfeljebb 1,5 millió forint teljesíthető készpénzben; a küszöb feletti rész 20%-a mulasztási bírság — mindkét félnél. Hogy két számla egy szerződéshez tartozik-e, azt csak te tudod, ezért a Quilly azt írja ki, mennyit számláztál ki ennek a vevőnek készpénzben az adott hónapban.
• Bevételi értékhatár (KATA, alanyi adómentesség): a göngyölített bevételed — a számláid és a nyugtáid együtt — 80% fölött sárga, 100% fölött piros jelzést kap. Túllépni nem tilos: a következményeket kell ismerni.
• Nulla forintos bizonylat: nem tiltjuk (lehet 100%-os kedvezmény vagy csere), de a kiállítás előtt szólunk, mert a leggyakoribb oka egy lemaradt egységár.
• ÁFA-kezelés: külföldi vevőnél, fordított adózásnál a Quilly javasol jogcímet — de nem írja át magától a tételt.

4. Hol szól: űrlap, gyorskereső, asszisztens

Az a legjobb hibaüzenet, amit el sem kell olvasni, mert még a munka elején jön. Ezért a kapuk mindhárom úton ott vannak, ahol a bizonylat születik:

• A nyugta- és számla-űrlapon — a végösszeg alatt, még a kiállítás gomb megnyomása előtt. Az értékhatárt közelítve is szólunk, nem csak elérve: a pult mögött azt kell tudni, hogy a következő tétel már számlássá teszi a vásárlást.
• A gyorskeresőben — ha azt írod, hogy nyugta 950000 lakásfelújítás, a tervezet-kártyán meg sem jelenik a kiállítás gomb: az indoklás jön a jogszabályhellyel, és egy Számla-tervezet → gomb, ami a beírt mondatot átviszi a számlára.
• Az AI-asszisztensben és hangvezérléssel — ugyanaz a kártya, ugyanazok a gombok. Hangból egy kimondott „igen" sem indít el olyan kiállítást, amit a szabály nem enged: az asszisztens elmondja, miért nem, és felkínálja a számlát.

5. És ha már kiállítottad?

A kiállított bizonylat nem törölhető — de rendezhető, és minél előbb, annál egyszerűbben:

• Nyugta: érvénytelenítés. Ha a napi adat már bement a NAV-hoz, arról módosító bizonylat készül.
• Számla: sztornó számla (a teljes visszavonáshoz) vagy módosító számla (ha csak egy adat változik).
• Nyugta után kért számla: a nyugtát érvényteleníteni kell, különben ugyanaz a bevétel kétszer szerepel. A részleteket a nyugta vagy számla cikkben írtuk meg.

Gyakori kérdések

Ez a cikk tájékoztató jellegű, a 2026. augusztus 16-i ismereteink szerint — nem adótanácsadás. A hivatkozott jogszabályi rendelkezések (Áfa tv., Art.) változhatnak, és a te helyzetedre eltérő szabályok is vonatkozhatnak. Kétség esetén kérd ki könyvelőd vagy a NAV tájékoztatását.