AI
Gyorsszámla — a visszatérő vevőid négy lapkán
A legtöbb vállalkozásnál nem a számlák száma a nagy, hanem az ismétlődésük: ugyanannak a néhány ügyfélnek megy ugyanaz a tétel, hónapról hónapra. Havi karbantartás, tanácsadói díj, bérleti díj, egy állandó fuvar. A Quilly ezért lapkára teszi a leggyakoribb vevő + tétel párosaidat: egy koppintás, és ott a kész számla-tervezet a mai árral. Kiállítani viszont csak te tudod — egy gombbal.
Négy lapka, mindegyik egy vevő és egy tétel — és amit a legtöbbször számlázol, elöl.
Miért van a vevő is a lapkán?
Mert a számlán az a kötelező mező. A gyorsnyugtánál elég a tétel és az ár — a nyugtán nincs vevő —, a számla viszont névre szól. Egy csak-tételes lapka azt adná, hogy „hiányzik: vevő”, a vevő nevét pedig úgyis be kellene gépelni: vagyis a koppintás nem spórolna semmit. Így viszont egyetlen mozdulat a teljes bizonylat: vevő, tétel, összeg, ÁFA.
Ezért is négy lapka van, nem hat. A lapka két sort visz (a vevőt és a tételt), tehát nagyobb helyet kér, a vevő+tétel párosok pedig szórtabbak, mint a nyugta-tételek: az ötödik-hatodik páros már ritka. Négy lapka viszont mindenhol tiszta rács — gépen egy sorban, telefonon kettő kettesével.
| Sorszám | Vevő | Bruttó | Kelt | Állapot |
|---|---|---|---|---|
| Q-2026-0041 | Bodnár Fuvar Kft. | 57 150 Ft | 2026. 08. 11. | Kiállítva |
| Q-2026-0040 | Zöld Kert Kertészet Kft. | 152 400 Ft | 2026. 08. 04. | Fizetve |
| Q-2026-0039 | Kis Pékség Bt. | 12 573 Ft | 2026. 08. 01. | Kiállítva |
A lapkasor a Számlák fül tetején, közvetlenül a lista felett — ugyanott, ahol a Nyugták fülön a gyorsnyugta. A megnevezés egy sor után elvágódik, az ár sosem zsugorodik: pont az a szám a lényeg. (Illusztráció.)
Két helyen éred el
A lapkák ott vannak a Számlák fül tetején (a fenti kép), és ott vannak a
gyorskeresőben is. A keresőt a „/” billentyűvel, a
Cmd·Ctrl+K-val vagy telefonon az alsó sáv nagyítójával nyitod, aztán
beírod, hogy számla — vagy csak azt, hogy sz és egy szóközt.
sz még keresés (lehet „Számlák”, „Szállítók”,
„szoftverfejlesztés”), a sz + szóköz viszont már parancs: lezárja a szót, tehát
biztos, hogy nem egy hosszabb keresőszó eleje. Ugyanez a nyugtánál ny + szóköz.
A keresőben ugyanaz a négy lapka, két oszlopban. A koppintás nem varázslat: a kész parancsot írja be helyetted a mezőbe — onnan tovább is gépelheted. (Illusztráció.)
Honnan tudja, mi kerüljön a lapkára?
A saját számláidból. Nincs sablon-szerkesztő, nem kell felvinni semmit — a lapkasor a munkádból áll össze. A program az elmúlt 90 nap számláit nézi, a vevő és a tétel párosát gyakoriság szerint rendezi, és a négy leggyakoribbat teszi lapkára. Ami kimarad, és miért:
- Az utólag sztornózott számla. A lapka azt állítja, hogy „ezt szoktad számlázni” — egy visszavont bizonylat pedig nem az. A sztornó a számlánál külön bizonylat (az eredeti állapota nem változik), ezért a program a bizonylat-láncot nézi, nem az állapotot.
- Az előleg-, vég-, sztornó- és módosító számla. Ezeknek saját folyamatuk van; a lapkából viszont sima számla lenne. Csak a normál számlák számítanak bele.
- A devizás számla. A tervezet forintban számol, egy devizás lapka mást állítana ki, mint amit mutat.
- Akinek nincs (már) ügyfél-rekordja. A számla a vevő adatait rögzíti a kiállításkor, de a kész tervezethez élő ügyfél kell. Ha időközben törölted a partnert, a páros kimarad — egy félkész űrlapért nem éri meg a hely.
A koppintás nem állít ki számlát
Ez a funkció legfontosabb szabálya. A lapka nem küld el semmit: egy tervezetet nyit —
pontosan ugyanazt a kártyát, amit akkor kapnál, ha begépelnéd, hogy
számla Bodnár Fuvar Kft. 45000 Havi karbantartás. A lapka valójában ezt a parancsot írja be
helyetted, a végén szóközzel: a kurzor a szöveg végén villog, tehát tovább pontosíthatod —
más összeg, bővebb megnevezés, más ÁFA-kulcs.
Kiállítani innen kizárólag a gombbal vagy Enterrel lehet. A kártya felületére kattintva nem történik semmi. Ez tudatos: a számla névre szóló bizonylat, sorszámot fogyaszt, és a NAV-adatszolgáltatás után már csak sztornóval vonható vissza. Egy félrenyúlás nem érhet ennyit.
A tervezet minden számot kiír a kiállítás előtt — a nettót, az ÁFÁ-t és a bruttót is. Ha a NAV-kapcsolat be van kötve, a beküldés külön gomb, nem mellékhatás. (Illusztráció.)
Az ÁFA-kulcs csak akkor kerül a parancsba, ha eltér
A tervezet a cég alapértelmezett kulcsával számol, ezért a lapkából épülő parancs nem írja ki külön a 27%-ot — az csak zaj lenne. Ha viszont az adott tételt legutóbb más kulccsal számláztad (mondjuk 5%-kal vagy fordított adózással), az bekerül a parancsba, és látszik a kártyán is. Alanyi adómentes cégnél a tervezet mindig AAM-et számol, kulcstól függetlenül.
Miben más, mint az ismétlődő számlázás?
Az ismétlődő számla egy ütemezés: beállítod, és a bizonylat magától elkészül — bérlethez, havidíjhoz, előfizetéshez való, és fizetős funkció. A gyorsszámla-lapka ezzel szemben nem indul el magától: akkor számlázol, amikor a munka elkészült, csak nem kell hozzá űrlapot töltened. Ha havonta ugyanaz megy ugyanannak, az ütemezés a jobb; ha „amikor kész, akkor számlázok”, a lapka.
És ha egy több tételes régi számlát akarsz megismételni, arra sem a lapka való: nyisd meg a Számlák fülön az adatlapját, és nyomd meg az ↺ Ismét gombot — az a teljes bizonylatot betölti tervezetként, minden tételsorával. A sorszám, a dátumok, a fizetettség és a NAV-állapot nem öröklődik: azok az eredeti számlához tartoznak.
Ha ugyanaz a néhány vevő tér vissza
Állíts ki pár számlát a szokásos módon — a lapkák maguktól összeállnak belőlük. Utána már csak koppintasz, és Enter.
Kezdd el ingyenGyakori kérdések
Honnan tudja a Quilly, mi kerüljön a lapkákra?
A saját számláidból. Az elmúlt 90 nap számláit nézi, a vevő és a tétel párosát gyakoriság szerint rendezi, és a négy leggyakoribbat teszi lapkára. Beállítani nem kell semmit, és nincs külön sablon-szerkesztő — a lapkasor a munkádból áll össze.
Miért a vevő is rajta van, miért nem elég a tétel?
Mert a számlán a vevő kötelező mező. Egy csak-tételes lapka „hiányzik: vevő” tervezetet adna, a nevet pedig úgyis be kellene gépelni — vagyis a koppintás nem spórolna semmit. A nyugtánál más a helyzet: ott nincs vevő, ezért ott a lapka csak a tételt viszi.
Ha rákoppintok egy lapkára, azonnal kimegy a számla?
Nem. A lapka csak egy tervezetet nyit — ugyanazt a kártyát, amit begépelve kapnál. Kiállítani kizárólag a „Kiállítás” gombbal (vagy NAV-beküldéssel együtt a „Kiállítás + NAV”-val), illetve Enterrel lehet; a kártya felületére kattintva nem történik semmi. A számla névre szól, sorszámot fogyaszt, és a NAV-beküldés után már csak sztornóval vonható vissza.
Mi történik, ha megemelem az árat?
Semmit nem kell tenned. Az ár sehol nincs eltárolva: a lapka mindig az adott vevő-tétel páros legutóbbi számlájának nettó egységárát mutatja. Kiállítasz egyet az új árral, és a következő megnyitáskor már az új ár áll ott.
Nem látok lapkákat. Miért?
A leggyakoribb ok, hogy még nincs mit mutatni: a párosnak ismétlődnie kell a 90 napos ablakon belül. Kimarad az is, ami nem sima forintos számla (előleg-, vég-, sztornó- és módosító bizonylat, devizás számla), az utólag sztornózott számla, és az a vevő, akinek már nincs élő ügyfél-rekordja. Aki csak megtekintő jogosultsággal lép be, szintén nem látja: ő nem állíthat ki számlát.
Mi a különbség az ismétlődő számlázáshoz képest?
Az ismétlődő számla egy ütemezés: beállítod, és a bizonylat magától elkészül (fizetős funkció). A lapka nem indul el magától — akkor számlázol vele, amikor te akarsz, csak nem kell űrlapot töltened.
Több tételes számlát is lehet így ismételni?
A lapka mindig egy tételt visz. Egy egész korábbi számlához nyisd meg a Számlák fülön az adatlapját, és nyomd meg az ↺ Ismét gombot — az a teljes bizonylatot betölti tervezetként, minden tételsorával. Sorszámot, dátumot, fizetettséget és NAV-állapotot nem örököl.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, a 2026. augusztus 11-i állapot szerint. A bemutatott lapkasor, parancs-mód és tervezet-kártya illusztrációk; a nevek, árak és sorszámok példák. A funkció elérhetősége a fiókban bekapcsolt beállításoktól és a jogosultságodtól függ, és a jövőben változhat.
← Vissza a blogra